A mangalica egy egyedülálló, Magyarországról származó házisertésfajta, amelyet a 19. században hoztak létre a helyi bakonyi és szalontai fajták, európai vaddisznók és šumadijai szerb sertések keresztezésével. Jellemzője a vastag, göndör és kiváló szigetelőképességű szőrzet, amely a juhgyapjúra emlékeztet, és három fő színváltozatban kapható: szőke, vörös és „fecskefarkú” (fekete test fehér hassal).
Szokások
Kis csordákban él, szabadon mozog legelőkön és erdős területeken, nagyon ellenálló a zord környezeti feltételekkel szemben, és a nap nagy részét a talajban ásva tölti gyökerek, gyümölcsök és növényzet keresésével.
Szaporodás
A nőstények 8-10 hónapos korukban érik el az ivarérettséget; a vemhességi idő körülbelül 114 nap, és minden nőstény átlagosan 5-10 malacot tud világra hozni almonként, amelyeket az anyaállat 3-4 hónapig szoptat.
Elterjedés
Az eredetileg a magyar sztyeppéről származó mangalica fajtát később behurcolták az Osztrák–Magyar Monarchia környező régióiba (Románia, Szerbia, Ausztria), majd Németországba és Csehországba. Ma hagyományos gazdaságokban és természetvédelmi programokban tenyésztik a helyi mezőgazdasági örökség megőrzése érdekében.
