A gímszarvas nagy patás állat, nyáron vörösesbarna bundával, ami télen sötétebb színűvé válik, és jellegzetes farrész-folttal; a hímek (bikák) impozáns, elágazó agancsokat viselnek, amelyek szélessége elérheti az 1,2 métert is. A nőstények kisebbek, agancs nélküliek, erős testfelépítéssel rendelkeznek, amely alkalmazkodott a futáshoz és a különböző élőhelyeken való kitartáshoz, a mérsékelt övi erdőktől a hegyvidéki területekig és az alpesi rétekig.
Szokások
A gímszarvasok társas állatok, változó méretű csordákban gyűlnek össze, különösen télen, és főként szürkületkor és hajnalban aktívak (krepuszkuláris); legelve táplálkoznak és növényi maradványokat kérődznek, míg a párzási időszakban (bőgés) a hímek territoriálissá válnak és erőfitogtatással, valamint mély hangokkal védik háremeik.
Szaporodás
A nőstények körülbelül 2 éves korukban érik el az ivarérettséget; a vemhesség ideje 240-262 nap, amely után egyetlen borjú születik, és a tehén évente képes szaporodni, a környezeti feltételektől függően
Elterjedés
A gímszarvas széles körben elterjedt Európában, az Atlanti-óceántól Kis-Ázsiáig, valamint Kelet-Európa és Skandinávia egyes részein; megtalálható mind a mérsékelt övi és vegyes erdőkben, mind a nyílt fennsíkokon, alkalmazkodva akár 2000 méter feletti magasságokhoz is.
