A bölény Észak-Amerika egyik legnagyobb szárazföldi emlőse, marmagassága eléri az 1,6 métert, testhossza pedig a 3-3,5 métert. Masszív teste erős izompúppal a vállán, vastag, vörösesbarna szőrzete pedig szigetelő hatást biztosít a zord teleken. Nagy feje és rövid, ívelt szarvai teszik teljessé robusztus profilját, rövid, de erőteljes lábai pedig lehetővé teszik, hogy a nyílt préritől az erdős területekig mindenféle terepen bejárja az állatot.
Szokások
A bölények néhány tucattól akár több száz egyedig terjedő csordákban élnek, és túlnyomórészt nappal (diurnálisan) aktívak, naponta akár 9-11 órát legeléssel töltve. Vadon vándorló állatok, szezonálisan nagy távolságokat tesznek meg élelem és víz keresése közben, és útjukat ősi vándorlási ösvényekkel, úgynevezett „bölényösvényekkel” jelölik.
Szaporodás
A párzási időszak július-szeptemberben következik be, a hímek poligínok és csordákért harcolnak; a vemhesség körülbelül 260-285 napig tart, és a nőstény általában egyetlen borjút hoz világra, amelyet 6-8 hónapig szoptat, és akár egy évig is az anyja közelében maradhat.
Elterjedés
Történelmileg a bölények uralták Észak-Amerika Nagy-síkságát, Dél-Kanadától az Egyesült Államok középső részéig; miután a 19. században majdnem kihaltak, az újratelepített és védett populációk ma az Egyesült Államok és Kanada rezervátumaiban és nemzeti parkjaiban élnek, például Yellowstone-ban vagy Banffban.
